Will you take that bus?

Edinburgh, 15° C, sunny.

Heute Früh stand ich in der Bushaltestelle  und wartete auf den Bus. Eine junge Frau kam etwas später dazu. Als sie den Bus erblickte, fragte sie mich, ob ich auch diesen nehmen werde. Ich antwortete etwas perplex mit „Ja“, verstand aber nicht so recht, warum sie das interessierte. Daraufhin sagte sie: "Then you go first." 

Dieses Erlebnis steht für mich stellvertretend für schottische (bzw. britische) Höflichkeit und die Vorliebe für Warteschlangen. In Wien (aber auch in anderen Großstädten, die ich bisher besuchte) ist es im öffentlichen Verkehr ziemlich egal, wer zuerst in der Haltestelle war (außer in London natürlich). Man steigt in einer beliebigen Reihenfolge ein, drängt sich vor und versucht, möglichst schnell einen Platz zu bekommen. 

Hier in Schottland hat alles seine Zeit und Ordnung. Die Bushaltestellen sind überall so gebaut, dass man sich in einer Reihe aufstellen kann, und trotz extra Busspur hält in Doppelhaltestellen immer nur ein Bus auf einmal, die anderen warten hinten.  Dies  kann zwar etwas nervenaufreibend sein, vor allem wenn man als Nicht-Schottin den Eindruck hat, dass überhaupt keine Schlange notwendig ist. Aber zugegeben, dieses System hat auch  etwas Beruhigendes an sich.

Ma reggel álltam a buszmegállóban és vártam a buszt. Nem sokkal később csatlakozott hozzám egy fiatal lány. Amikor látta, hogy közeledik a busz, megkérdezte, hogy én is erre szállok-e fel. Kissé zavartan igennel válaszoltam, nem igazán értettem, hogy ez vajon miért érdekli. Erre ő: "Then you go first."

Ez az élmény számomra a skót (illetve brit) udvariasságot jelképezi, illetve a helyiek azon szokatlan tulajdonságát, hogy imádják a sorbanállást.

A bécsi tömegközlekedésben (valamint az összes általam ismert nagyvárosban - Londont leszámítva)  nagyjából mindegy, hogy ki mikor érkezett a megállóba, az emberek tetszés szerinti sorrendben szállnak fel a buszra - esetleg még tolakszanak is -  és megpróbálnak minél előbb helyet találni.

Itt Skóciában mindennek megvan a maga helye és ideje. A megállókat úgy tervezték, hogy könnyedén sorba lehessen állni. Ha egyszerre több busz érkezik a megállóba, akkor is mindig csak egy áll meg, a többi vár. Ez néha kissé idegesítő, főleg ha az ember lánya nem skót származású és az a benyomása, hogy nincs is igazán szükség arra a sorra. Viszont be kell vallanom, hogy van számomra ebben a rendszerben valami megnyugtató.