Mein heutiger Tag steht in krassem Gegensatz zu meinem dritten Tag an der Heriot-Watt University. Damals musste ich aufgrund eines Fehlers im Computersystems eine kleinere Pilgerfahrt durch alle Universitätsgebäude zurücklegen, um zu einem Studentenausweis zu gelangen. Somit habe ich natürlich gleich zu Beginn alle Verantwortlichen kennengelernt, die aber aus irgendeinem Grund an diesem bestimmten Tag keine Verantwortung für mein Problem übernehmen wollten und mich somit immer an eine andere Person weiterleiteten, was im Endeffekt dazu führte, dass ich im Kreis gelaufen war. Zugegeben, ich war etwas enttäuscht von diesem "Service", da hier reguläre Studierende ohne Stipendium ein kleines Vermögen als Studiengebühr zahlen müssen. (Hier muss ich allerdings anmerken: so sehr mir diese Personen nicht helfen konnten bzw. wollten, höflich und freundlich waren sie dennoch).
Im Laufe der Semesters wurde ich aber eines Besseren belehrt: Diese Uni ist wirklich studentenfreundlich organisiert. Der heutige Tag war sozusagen die Krönung. Trotz des nahenden Wochenendes waren alle Büros bis zum späten Nachmittag offen, ich musste mich nicht anstellen, konnte alle nötigen Unterschriften einsammeln und alles in Ruhe abgeben, Höflichkeit und nette Gespräche inklusive. So blieb mir sogar Zeit für einen Museumsbesuch. Der perfekte Tag also: produktiv und entspannend zugleich.
A mai napom gyakorlatilag a totális ellentéte az egyetemen töltött harmadik napomnak. Akkor ugyanis egy rendszerhiba miatt kisebb zarándokútra kellett indulnom az épületeken keresztül, hogy hozzájuthassak a diákigazolványomhoz. Így aztán egycsapásra megismerkedtem az összes ügyintézővel, akik valamilyen oknál fogva éppen aznap nem tudtak/akartak rajtam segíteni, helyette folyamatosan továbbküldtek egy másik személyhez (mindig kedvesen és udvariasan, ezt meg kell hagyni.) Ez ahhoz a paradox helyzethez vezetett, hogy egy idő után körbe-körbe szaladgáltam. Meglehetősen csalódott voltam, hiszen az itteni diákok komoly összegeket tesznek le az asztalra tandíj címén... na de ezért "szolgáltatásért"?
A félév során azonban megtapasztalhattam, hogy milyen diákbarát is az egyetem valójában, a mai nap pedig a hab volt a tortán. A közelgő hétvége ellenére minden iroda késő délutánig nyitva volt, így sikerült mindent leadnom (az utolsó esszémet beleértve) és begyűjtenem az összes aláírást. Ehhez társult még az udvarias bánásmód és néhány kedves szó. Így még egy múzeumlátogatásra is maradt időm: egy tökéletes nap tökéletes befejezése.
No comments:
Post a Comment