Expect the unexpected

Edinburgh, 2°C, sunny

Zum Abschied von einem unbeschreiblich tollen und erlebnisreichen Auslandssemester in Schottland werde ich nun (quasi als Fazit) jene Dinge auflisten, die ich aus Schottland vermissen werde, bzw. jene, auf die ich mich zu Hause freue! Jene, die mich gut kennen, wissen, dass ich ein großer Fan von (To do-) Listen bin. Das ist also meine Art, all die Impulse und Eindrücke zu verarbeiten und mich auf meine Rückkehr vorzubereiten.

Am meisten werde ich natürlich jene Menschen vermissen, die im Laufe der Zeit zu einer kleinen Gemeinschaft zusammenwuchsen und die diese vier Monate unvergesslich machten. Ich freue mich schon, den einen oder anderen von euch in Wien wiederzusehen oder aber zu besuchen!   

Nun zur Liste. 

Ganz besonders vermissen werde ich:

- Die Freundlichkeit, Offenheit und Hilfbereitschaft der Schotten. Die Tatsache, dass man auf der Straße oder in einem Pub mit einer wildfremden Person so schnell und einfach ins Gespräch kommen kann. Siehe auch hier.

- Bagel aus dem Supermarkt!

- Cider, Ginger Beer und Guiness (bzw. dass man diese überall kaufen kann.)

- Irn-bru

- Das Meer!!

- Queueing und das höfliche Miteinander im Alltag. (Ich befürchte, dass ich im Wiener öffentlichen Verkehr, zumindest anfangs, gänzlich untergehen werde.) 

Und auf diese Dinge freue ich mich:

- Schwarzbrot!! Die Briten haben keine Ahnung vom Brotbacken! ;-)

- Den pünktlich(er)en öffentlichen Verkehr, ganz besonders die Wiener U-Bahn!

- Den guten (und billigen) heimischen Wein, v. A. Weißwein! (Die Schotten sind gezwungen, Wein zu importieren, demenstprechend kostet auch die billigste Sorte umgerechnet mindestens 5 Euro)

 - Pünktlichkeit im Alltag. Siehe  auch hier.

Zum Schluss noch ein guter Ratschlag für all jene, die in Zukunft ein Auslandssemester planen: Erstens kommt es anders, und zweitens als man denkt, also: Expect the unexpected! ;-)

Vielen Dank auch an meine LeserInnen, die mich durch dieses Semester hier begleitet haben!

Inverness

Egy leírhatatlanul csodálatos és élménydús félév után búcsúzóul listát készítek azokról a dolgokról, melyek hazatértemet követően különösen hiányozni fognak Skóciából, illetve azokról az otthoni dolgokról, melyeknek már előre örülök. Akik jól ismernek, tudják, hogy előszeretettel készítek listát mindenről. Én így próbálok most számot vetni 

és feldolgozni illetve helyrerakni az elmúlt időszak benyomásait és élményeit. 

A legjobban természetesen azok az emberek fognak hiányozni, akik időközben egy kis közösséggé formálódtak és különlegessé tették ezt a négy hónapot.  Már alig várom hogy meglátogassalak titeket, illetve hogy ti meglátogassatok engem Bécsben!

Íme a lista.

Ami hiányozni fog:

- Az emberek kedvessége, segítőkészsége és nyitottsága. Az, hogy az ember bármikor könnyedén szóba elegyedhet egy vadidegennel az utcán vagy épp egy pubban. Lásd még itt.

- Bagel a közértből.

- A cider, a gyömbérsör és a guiness (illetve hogy bárhol lehetett venni.)

- Irn-bru

- A tenger!!

- A sorbaállás és a mindennapos udvariasság. (Attól tartok, hogy a bécsi tömegközlekedésben szó szerint el fognak taposni, legalábbis az első időszakban)

Amit már várok:

- A kenyeret!! A briteknek fogalmuk sincs arról, mi az hogy kenyér! ;-)

- A pontos(abb) tömegközlekedést, főleg a bécsi metrót!

- A finom (és olcsó) hazai bort, leginkább a fehérbort! (Skócia kénytelen importálni a bort, következésképpen még a legolcsóbb üveg is átszámítva legalább 5 euróba kerül.)

- A pontosságot a mindennapokban, lásd még itt.

Egy jó tanács mindazoknak, akik erasmus-ra készülnek: Minden teljesen máshogy fog alakulni, mint ahogy azt terveztétek/elképzeltétek, tehát: Expect the unexpected!

Hűséges olvasóimnak pedig köszönöm, hogy végigkísérték kalandos félévemet!

Portobello

North Berwick

North Berwick, 1°C, windy

Die Küste von North Berwick als Ausflugsziel wurde mir in meiner ersten Woche in Edinburgh empfohlen, aber erst an meinem letzten Wochenende kam es tatsächlich zu diesem Ausflug. Das Warten hat sich jedenfalls gelohnt und ich fuhr außerdem nach langer Zeit wieder mit dem Zug!

Az első itt töltött hétvégémen ajánlották nekem North Berwick partjait mint ideális és közeli kirándulócélpontot, de csak az utolsó hétvégémen került sor erre a kirándulásra. Mindenesetre megérte várakozni, ráadásul hosszú idő után végre újra vonatoztam!

 

  

Memories

Edinburgh, 3°C, cloudy

Gleich in meiner ersten Woche in Edinburgh fiel mir etwas auf, worüber ich hier schon länger berichten wollte, es kam aber immer etwas dazwischen bzw. erschienen mir andere Dinge nennenswerter. Die Rede ist von den sogenannten "memorial benches". Zwar ist es derzeit zu kalt, um draußen zu sitzen, diese Sitzbänke sind aber auch im Winter ein herzerwärmender Anblick. Jede Sitzbank in Edinburgh trägt ein Schild mit dem Namen einer verstorbenen Person, die sich der Stadt bzw. einem bestimmten Stadtteil verbunden fühlt(e). 

Die Friedhöfe in Schottland sehen meist etwas weniger trist aus als unsere, da sie eher wie Parks wirken. Wenn ich jedoch die Wahl zwischen einem Grabstein oder einem Schild auf einer Sitzbank als persönliches Denkmal hätte, würde ich mich auf jeden Fall für die Bank entscheiden. Auf diese Art und Weise bleibt die Erinnerung an die geliebte Person lebendig, ohne dass sie von Kummer und Schmerz überschattet wird. 

Már az első itt töltött hetem során feltűnt valami, amiről már régóta szerettem volna írni, de mindig közbejött valami, vagy más dolgokat éppen érdekesebbnek találtam. Ez a dolog az ún. "memorial bench", azaz az emlékpad. Igaz, mostanában egy kicsit hideg van ahhoz, hogy kiüljünk az utcára, ezek a padok azonban télen is szívmelengető látványt nyújtanak. Edinburgh összes padján található egy táblácska, mely egy olyan elhunyt személy nevét viseli, aki kötődött a városhoz vagy egy bizonyos városrészhez. 

A skóciai temetők ugyan kevésbé lehangolóak mint a mieink, inkább egy park benyomását keltik. Viszont ha választanom kéne egy sírkő és egy pad között, biztosan a padot választanám "személyes emlékművemnek". Így a szeretett személy emléke tovább él, anélkül hogy beárnyékolná  a bánat és a fájdalom.

 

Smooth & easy

Edinburgh, 3°C, sunny

Mein heutiger Tag steht in krassem Gegensatz zu meinem dritten Tag an der Heriot-Watt University. Damals musste ich aufgrund eines Fehlers im Computersystems eine kleinere Pilgerfahrt durch alle Universitätsgebäude zurücklegen, um zu einem Studentenausweis zu gelangen. Somit habe ich natürlich gleich zu Beginn alle Verantwortlichen kennengelernt, die aber aus irgendeinem Grund an diesem bestimmten Tag keine Verantwortung für mein Problem übernehmen wollten und mich somit immer an eine andere Person weiterleiteten, was im Endeffekt dazu führte, dass ich im Kreis gelaufen war. Zugegeben, ich war etwas enttäuscht von diesem "Service", da hier reguläre Studierende ohne Stipendium ein kleines Vermögen als Studiengebühr zahlen müssen. (Hier muss ich allerdings anmerken: so sehr mir diese Personen nicht helfen konnten bzw. wollten, höflich und freundlich waren sie dennoch).

Im Laufe der Semesters wurde ich aber eines Besseren belehrt: Diese Uni ist wirklich studentenfreundlich organisiert. Der heutige Tag war sozusagen die Krönung. Trotz des nahenden Wochenendes waren alle Büros bis zum späten Nachmittag offen, ich musste mich nicht anstellen, konnte alle nötigen Unterschriften einsammeln und alles in Ruhe abgeben, Höflichkeit und nette Gespräche inklusive. So blieb mir sogar Zeit für einen Museumsbesuch. Der perfekte Tag also: produktiv und entspannend zugleich.

A mai napom gyakorlatilag a totális ellentéte az egyetemen töltött harmadik napomnak. Akkor ugyanis egy rendszerhiba miatt kisebb zarándokútra kellett indulnom az épületeken keresztül, hogy hozzájuthassak a diákigazolványomhoz. Így aztán egycsapásra megismerkedtem az összes ügyintézővel, akik valamilyen oknál fogva éppen aznap nem tudtak/akartak rajtam segíteni, helyette folyamatosan továbbküldtek egy másik személyhez (mindig kedvesen és udvariasan, ezt meg kell hagyni.) Ez ahhoz a paradox helyzethez vezetett, hogy egy idő után körbe-körbe szaladgáltam. Meglehetősen csalódott voltam, hiszen az itteni diákok komoly összegeket tesznek le az asztalra tandíj címén... na de ezért "szolgáltatásért"? 

A félév során azonban megtapasztalhattam, hogy milyen diákbarát is az egyetem valójában, a mai nap pedig a hab volt a tortán. A közelgő hétvége ellenére minden iroda késő délutánig nyitva volt, így sikerült mindent leadnom (az utolsó esszémet beleértve) és begyűjtenem az összes aláírást. Ehhez társult még az udvarias bánásmód és néhány kedves szó. Így még egy múzeumlátogatásra is maradt időm: egy tökéletes nap tökéletes befejezése.

 

Hurricane Bawbag

Edinburgh, 3°C, windy

Wer einen Wirbelsturm erleben will, muss gar nicht nach Übersee, in Schottland kommen sie auch mal vor. Zusätzlich zum Wind gab es noch Regen, Sonne, Hagel und Schnee. Von der Bodenständigkeit der Schotten zeugt  die prosaische Benennung "bawbag" (im Gegensatz zu den USA, wo Hurricanes weibliche Namen bekommen) und die Tatsache, dass im Studentenheim eine "Hurricane-Party" veranstaltet wurde, um sozusagen die Zeit zu überbrücken. :-)

Nem muszáj a tengerentúlra utaznia annak, aki át szeretne élni egy igazi hurrikánt, néha Skóciában is előfordul. A szél mellé még kaptunk esőt, napot, havat és jégesőt. A skótok gyakorlatiasságáról tanúskodik a hurrikán elnevezése ("bawbag"), szemben az amerikai hagyománnyal, ahol női nevet szokás adni, illetve a kollégiumban rendezett "hurrikán-buli", mellyel a tétlenül töltött időt lehetett elütni. :-)

On time

Edinburgh, 4°C, sunny

Eine Engländerin, eine Französin, ein Schotte und eine Ungarin treffen sich. Vereinbarter Zeitpunkt des Treffens: 6 Uhr. Die Ungarin, die in Österreich sozialisiert wurde, kommt 5 Minuten vor 6 Uhr am Treffpunkt an. Die Engländerin ist etwa 15 Minuten zu spät, schickt aber zuvor eine Nachricht und entschuldigt sich bei der Ankunft. Der Schotte ist fast eine halbe Stunde zu spät, es ist ihm sichtlich unangenehm, er hat allerdings eine Ausrede parat. Die Französin jedoch kommt erst 45 Minuten nach dem vereinbarten Zeitpunkt an, schlendernd, mit einem Lächeln im Gesicht. Die Verspätung ist ihr kein bisschen unangenehm, sie geht auch nicht auf die (humorvollen) Bemerkungen der anderen ein.

Dieser Vorfall ist ein Paradebeispiel dessen, was ich in diesem kulturellen Schmelztiegel immer wieder erlebe: Mit Zeit wird in den verschiedenen Ländern höchst unterschiedlich umgegangen. Für mich ist Pünktlichkeit nicht nur Ausdruck der Höflichkeit, sondern auch des Respekts vor der anderen Person. Andere sehen das etwas lockerer. Ich beschrieb diesen Fall, ohne ihn besonders werten zu wollen. Er ist zugegebenermaßen auch eine Verallgemeinerung, eine Halbwahrheit sozusagen, faszinierend und erzählenswert fand ich ihn dennoch.

Nachtrag: Zum Glück haben wir keine Spanier eingeladen! :-)

Egy angol, egy francia, egy skót és egy magyar találkozik. A találkozó megbeszélt időpontja 6 óra. A magyar lány, aki Ausztriában szocializálódott, öt perccel hat óra előtt érkezik a helyszínre. Az angol lány körülbelül negyedórát késik, sűrű bocsánatkérések közepette, útközben üzenetet is küldött. A skót fiú majdnem fél órát késik, láthatóan kellemetlenül érzi magát emiatt, viszont van egy jó kifogása. A francia lány több mint háromnegyed órával később érkezik meg, sétálva, mosollyal az arcán. Kellemetlenségnek nyoma sincs, nem veszi fel a többiek viccelődő megjegyzéseit sem. Ez az eset jól példázza azt, amit itt ebben a kulturális forgatagban gyakran tapasztalok az idővel kapcsolatban: minden országban máshogy bánnak vele. Számomra a pontosság nem csupán az udvariasság része, hanem a tisztelet jele is. Máshol ezt nem veszik ilyen szigorúan. Ezt az esetet nem azért írtam le, hogy ítéletet mondjak bárki felett. Valójában általánosításról van szó, ez természetesen csak egy szubjektív megfigyelés. Viszont annyira érdekesnek találtam, hogy meg szerettem volna osztani veletek. 

U.I.: Szerencsére spanyolokat nem hívtunk meg! :-)

First snow

Edinburgh, 2°C, sunny

Heute fiel der erste Schnee hier in Edinburgh! Er war zwar wässrig, spärlich und taute innerhalb weniger Stunden, brachte aber die trotz Weihnachtsbeleuchtung und Advent bisher nicht vorhandene Winterstimmung mit sich!

Ma leesett az első hó itt Edinburgh-ban! Mit is mondhatnék: kevés volt, vizes, hamar elolvadt, de a miénk! :-)