Sunday, 18 December 2011

Expect the unexpected

Edinburgh, 2°C, sunny

Zum Abschied von einem unbeschreiblich tollen und erlebnisreichen Auslandssemester in Schottland werde ich nun (quasi als Fazit) jene Dinge auflisten, die ich aus Schottland vermissen werde, bzw. jene, auf die ich mich zu Hause freue! Jene, die mich gut kennen, wissen, dass ich ein großer Fan von (To do-) Listen bin. Das ist also meine Art, all die Impulse und Eindrücke zu verarbeiten und mich auf meine Rückkehr vorzubereiten.
Am meisten werde ich natürlich jene Menschen vermissen, die im Laufe der Zeit zu einer kleinen Gemeinschaft zusammenwuchsen und die diese vier Monate unvergesslich machten. Ich freue mich schon, den einen oder anderen von euch in Wien wiederzusehen oder aber zu besuchen!   

Nun zur Liste. 

Ganz besonders vermissen werde ich:

- Die Freundlichkeit, Offenheit und Hilfbereitschaft der Schotten. Die Tatsache, dass man auf der Straße oder in einem Pub mit einer wildfremden Person so schnell und einfach ins Gespräch kommen kann. Siehe auch hier.
- Bagel aus dem Supermarkt!
- Cider, Ginger Beer und Guiness (bzw. dass man diese überall kaufen kann.)
- Das Meer!!
- Queueing und das höfliche Miteinander im Alltag. (Ich befürchte, dass ich im Wiener öffentlichen Verkehr, zumindest anfangs, gänzlich untergehen werde.) 


Und auf diese Dinge freue ich mich:

- Schwarzbrot!! Die Briten haben keine Ahnung vom Brotbacken! ;-)
- Den pünktlich(er)en öffentlichen Verkehr, ganz besonders die Wiener U-Bahn!
- Den guten (und billigen) heimischen Wein, v. A. Weißwein! (Die Schotten sind gezwungen, Wein zu importieren, demenstprechend kostet auch die billigste Sorte umgerechnet mindestens 5 Euro)
 - Pünktlichkeit im Alltag. Siehe  auch hier.


Zum Schluss noch ein guter Ratschlag für all jene, die in Zukunft ein Auslandssemester planen: Erstens kommt es anders, und zweitens als man denkt, also: Expect the unexpected! ;-)

Vielen Dank auch an meine LeserInnen, die mich durch dieses Semester hier begleitet haben!



Inverness

Egy leírhatatlanul csodálatos és élménydús félév után búcsúzóul listát készítek azokról a dolgokról, melyek hazatértemet követően különösen hiányozni fognak Skóciából, illetve azokról az otthoni dolgokról, melyeknek már előre örülök. Akik jól ismernek, tudják, hogy előszeretettel készítek listát mindenről. Én így próbálok most számot vetni 
és feldolgozni illetve helyrerakni az elmúlt időszak benyomásait és élményeit. 
A legjobban természetesen azok az emberek fognak hiányozni, akik időközben egy kis közösséggé formálódtak és különlegessé tették ezt a négy hónapot.  Már alig várom hogy meglátogassalak titeket, illetve hogy ti meglátogassatok engem Bécsben!

Íme a lista.

Ami hiányozni fog:

- Az emberek kedvessége, segítőkészsége és nyitottsága. Az, hogy az ember bármikor könnyedén szóba elegyedhet egy vadidegennel az utcán vagy épp egy pubban. Lásd még itt.
- Bagel a közértből.
- A cider, a gyömbérsör és a guiness (illetve hogy bárhol lehetett venni.)
- A tenger!!
- A sorbaállás és a mindennapos udvariasság. (Attól tartok, hogy a bécsi tömegközlekedésben szó szerint el fognak taposni, legalábbis az első időszakban)

Amit már várok:

- A kenyeret!! A briteknek fogalmuk sincs arról, mi az hogy kenyér! ;-)
- A pontos(abb) tömegközlekedést, főleg a bécsi metrót!
- A finom (és olcsó) hazai bort, leginkább a fehérbort! (Skócia kénytelen importálni a bort, következésképpen még a legolcsóbb üveg is átszámítva legalább 5 euróba kerül.)
- A pontosságot a mindennapokban, lásd még itt.

Egy jó tanács mindazoknak, akik erasmus-ra készülnek: Minden teljesen máshogy fog alakulni, mint ahogy azt terveztétek/elképzeltétek, tehát: Expect the unexpected!

Hűséges olvasóimnak pedig köszönöm, hogy végigkísérték kalandos félévemet!

Portobello

Saturday, 17 December 2011

North Berwick

North Berwick, 1°C, windy

Die Küste von North Berwick als Ausflugsziel wurde mir in meiner ersten Woche in Edinburgh empfohlen, aber erst an meinem letzten Wochenende kam es tatsächlich zu diesem Ausflug. Das Warten hat sich jedenfalls gelohnt und ich fuhr außerdem nach langer Zeit wieder mit dem Zug!

Az első itt töltött hétvégémen ajánlották nekem North Berwick partjait mint ideális és közeli kirándulócélpontot, de csak az utolsó hétvégémen került sor erre a kirándulásra. Mindenesetre megérte várakozni, ráadásul hosszú idő után végre újra vonatoztam!





 


  


Friday, 16 December 2011

Memories

Edinburgh, 3°C, cloudy


Gleich in meiner ersten Woche in Edinburgh fiel mir etwas auf, worüber ich hier schon länger berichten wollte, es kam aber immer etwas dazwischen bzw. erschienen mir andere Dinge nennenswerter. Die Rede ist von den sogenannten "memorial benches". Zwar ist es derzeit zu kalt, um draußen zu sitzen, diese Sitzbänke sind aber auch im Winter ein herzerwärmender Anblick. Jede Sitzbank in Edinburgh trägt ein Schild mit dem Namen einer verstorbenen Person, die sich der Stadt bzw. einem bestimmten Stadtteil verbunden fühlt(e). 
Die Friedhöfe in Schottland sehen meist etwas weniger trist aus als unsere, da sie eher wie Parks wirken. Wenn ich jedoch die Wahl zwischen einem Grabstein oder einem Schild auf einer Sitzbank als persönliches Denkmal hätte, würde ich mich auf jeden Fall für die Bank entscheiden. Auf diese Art und Weise bleibt die Erinnerung an die geliebte Person lebendig, ohne dass sie von Kummer und Schmerz überschattet wird. 


Már az első itt töltött hetem során feltűnt valami, amiről már régóta szerettem volna írni, de mindig közbejött valami, vagy más dolgokat éppen érdekesebbnek találtam. Ez a dolog az ún. "memorial bench", azaz az emlékpad. Igaz, mostanában egy kicsit hideg van ahhoz, hogy kiüljünk az utcára, ezek a padok azonban télen is szívmelengető látványt nyújtanak. Edinburgh összes padján található egy táblácska, mely egy olyan elhunyt személy nevét viseli, aki kötődött a városhoz vagy egy bizonyos városrészhez. 
A skóciai temetők ugyan kevésbé lehangolóak mint a mieink, inkább egy park benyomását keltik. Viszont ha választanom kéne egy sírkő és egy pad között, biztosan a padot választanám "személyes emlékművemnek". Így a szeretett személy emléke tovább él, anélkül hogy beárnyékolná  a bánat és a fájdalom.




Friday, 9 December 2011

Smooth & easy

Edinburgh, 3°C, sunny

Mein heutiger Tag steht in krassem Gegensatz zu meinem dritten Tag an der Heriot-Watt University. Damals musste ich aufgrund eines Fehlers im Computersystems eine kleinere Pilgerfahrt durch alle Universitätsgebäude zurücklegen, um zu einem Studentenausweis zu gelangen. Somit habe ich natürlich gleich zu Beginn alle Verantwortlichen kennengelernt, die aber aus irgendeinem Grund an diesem bestimmten Tag keine Verantwortung für mein Problem übernehmen wollten und mich somit immer an eine andere Person weiterleiteten, was im Endeffekt dazu führte, dass ich im Kreis gelaufen war. Zugegeben, ich war etwas enttäuscht von diesem "Service", da hier reguläre Studierende ohne Stipendium ein kleines Vermögen als Studiengebühr zahlen müssen. (Hier muss ich allerdings anmerken: so sehr mir diese Personen nicht helfen konnten bzw. wollten, höflich und freundlich waren sie dennoch).
Im Laufe der Semesters wurde ich aber eines Besseren belehrt: Diese Uni ist wirklich studentenfreundlich organisiert. Der heutige Tag war sozusagen die Krönung. Trotz des nahenden Wochenendes waren alle Büros bis zum späten Nachmittag offen, ich musste mich nicht anstellen, konnte alle nötigen Unterschriften einsammeln und alles in Ruhe abgeben, Höflichkeit und nette Gespräche inklusive. So blieb mir sogar Zeit für einen Museumsbesuch. Der perfekte Tag also: produktiv und entspannend zugleich.

A mai napom gyakorlatilag a totális ellentéte az egyetemen töltött harmadik napomnak. Akkor ugyanis egy rendszerhiba miatt kisebb zarándokútra kellett indulnom az épületeken keresztül, hogy hozzájuthassak a diákigazolványomhoz. Így aztán egycsapásra megismerkedtem az összes ügyintézővel, akik valamilyen oknál fogva éppen aznap nem tudtak/akartak rajtam segíteni, helyette folyamatosan továbbküldtek egy másik személyhez (mindig kedvesen és udvariasan, ezt meg kell hagyni.) Ez ahhoz a paradox helyzethez vezetett, hogy egy idő után körbe-körbe szaladgáltam. Meglehetősen csalódott voltam, hiszen az itteni diákok komoly összegeket tesznek le az asztalra tandíj címén... na de ezért "szolgáltatásért"? 
A félév során azonban megtapasztalhattam, hogy milyen diákbarát is az egyetem valójában, a mai nap pedig a hab volt a tortán. A közelgő hétvége ellenére minden iroda késő délutánig nyitva volt, így sikerült mindent leadnom (az utolsó esszémet beleértve) és begyűjtenem az összes aláírást. Ehhez társult még az udvarias bánásmód és néhány kedves szó. Így még egy múzeumlátogatásra is maradt időm: egy tökéletes nap tökéletes befejezése.




 

Thursday, 8 December 2011

Hurricane Bawbag

Edinburgh, 3°C, windy

Wer einen Wirbelsturm erleben will, muss gar nicht nach Übersee, in Schottland kommen sie auch mal vor. Zusätzlich zum Wind gab es noch Regen, Sonne, Hagel und Schnee. Von der Bodenständigkeit der Schotten zeugt  die prosaische Benennung "bawbag" (im Gegensatz zu den USA, wo Hurricanes weibliche Namen bekommen) und die Tatsache, dass im Studentenheim eine "Hurricane-Party" veranstaltet wurde, um sozusagen die Zeit zu überbrücken. :-)

Nem muszáj a tengerentúlra utaznia annak, aki át szeretne élni egy igazi hurrikánt, néha Skóciában is előfordul. A szél mellé még kaptunk esőt, napot, havat és jégesőt. A skótok gyakorlatiasságáról tanúskodik a hurrikán elnevezése ("bawbag"), szemben az amerikai hagyománnyal, ahol női nevet szokás adni, illetve a kollégiumban rendezett "hurrikán-buli", mellyel a tétlenül töltött időt lehetett elütni. :-)

Wednesday, 7 December 2011

On time

Edinburgh, 4°C, sunny

Eine Engländerin, eine Französin, ein Schotte und eine Ungarin treffen sich. Vereinbarter Zeitpunkt des Treffens: 6 Uhr. Die Ungarin, die in Österreich sozialisiert wurde, kommt 5 Minuten vor 6 Uhr am Treffpunkt an. Die Engländerin ist etwa 15 Minuten zu spät, schickt aber zuvor eine Nachricht und entschuldigt sich bei der Ankunft. Der Schotte ist fast eine halbe Stunde zu spät, es ist ihm sichtlich unangenehm, er hat allerdings eine Ausrede parat. Die Französin jedoch kommt erst 45 Minuten nach dem vereinbarten Zeitpunkt an, schlendernd, mit einem Lächeln im Gesicht. Die Verspätung ist ihr kein bisschen unangenehm, sie geht auch nicht auf die (humorvollen) Bemerkungen der anderen ein.
Dieser Vorfall ist ein Paradebeispiel dessen, was ich in diesem kulturellen Schmelztiegel immer wieder erlebe: Mit Zeit wird in den verschiedenen Ländern höchst unterschiedlich umgegangen. Für mich ist Pünktlichkeit nicht nur Ausdruck der Höflichkeit, sondern auch des Respekts vor der anderen Person. Andere sehen das etwas lockerer. Ich beschrieb diesen Fall, ohne ihn besonders werten zu wollen. Er ist zugegebenermaßen auch eine Verallgemeinerung, eine Halbwahrheit sozusagen, faszinierend und erzählenswert fand ich ihn dennoch.

Nachtrag: Zum Glück haben wir keine Spanier eingeladen! :-)

Egy angol, egy francia, egy skót és egy magyar találkozik. A találkozó megbeszélt időpontja 6 óra. A magyar lány, aki Ausztriában szocializálódott, öt perccel hat óra előtt érkezik a helyszínre. Az angol lány körülbelül negyedórát késik, sűrű bocsánatkérések közepette, útközben üzenetet is küldött. A skót fiú majdnem fél órát késik, láthatóan kellemetlenül érzi magát emiatt, viszont van egy jó kifogása. A francia lány több mint háromnegyed órával később érkezik meg, sétálva, mosollyal az arcán. Kellemetlenségnek nyoma sincs, nem veszi fel a többiek viccelődő megjegyzéseit sem. Ez az eset jól példázza azt, amit itt ebben a kulturális forgatagban gyakran tapasztalok az idővel kapcsolatban: minden országban máshogy bánnak vele. Számomra a pontosság nem csupán az udvariasság része, hanem a tisztelet jele is. Máshol ezt nem veszik ilyen szigorúan. Ezt az esetet nem azért írtam le, hogy ítéletet mondjak bárki felett. Valójában általánosításról van szó, ez természetesen csak egy szubjektív megfigyelés. Viszont annyira érdekesnek találtam, hogy meg szerettem volna osztani veletek. 

U.I.: Szerencsére spanyolokat nem hívtunk meg! :-)

Sunday, 4 December 2011

First snow

Edinburgh, 2°C, sunny

Heute fiel der erste Schnee hier in Edinburgh! Er war zwar wässrig, spärlich und taute innerhalb weniger Stunden, brachte aber die trotz Weihnachtsbeleuchtung und Advent bisher nicht vorhandene Winterstimmung mit sich!

Ma leesett az első hó itt Edinburgh-ban! Mit is mondhatnék: kevés volt, vizes, hamar elolvadt, de a miénk! :-)


Thursday, 1 December 2011

Magic!

Edinburgh, 5°C, sunny

Es ist der erste Dezember: Höchste Zeit also, das erste Türchen zu öffnen. Wie schon erwähnt, verpasse ich hier doch einiges aus der gewöhnlichen Vorweihnachtszeit. Eine gute Fee hat aber dafür gesorgt, dass in meinem Zimmer auch ein Adventskalender steht! Das macht den Countdown bis zu meiner Heimreise gleich viel angenehmer! :-)


December elseje van: itt az ideje kinyitni az első ablakot. Mint már említettem, sajnos sok mindenről lemaradok az adventi időszakban. Egy jótündér viszont gondoskodott róla, hogy nekem is legyen adventi kalendáriumom! Így máris kevésbé esik nehezemre a visszaszámlálás a hazautazásomig! :-)

Tuesday, 29 November 2011

Scottish Christmas Market

Edinburgh, 5°C, rainy

Wenn ich durch die Straßen von Edinburgh schlenderte, hatte ich oft das Gefühl, die Vorweihnachtszeit begann hier bereits Ende September: Außer der Straßenbeleuchtung sah man überall Weihnachtsdekoration, man stimmt sich hier also relativ lange auf die Feiertage ein. Erst in den letzten Tagen wurde mir aber bewusst, dass ich so einiges verpassen werde, was für mich zum Advent dazugehört: Den Nikolaus oder die Wiener Christkindlmärkte zum Beispiel. Dafür erlebe ich natürlich viel Neues: Das "panto" (siehe unten) beispielsweise, oder den Christkindlmarkt neu interpretiert. Die schottische Version unterscheidet sich in der Erscheinung nicht wesentlich von den gewöhnlichen Märkten, das Angebot ist aber natürlich auf das hiesige Publikum abgestimmt. So konnte ich auch "mulled cider" probieren, also heißen Cider mit Gewürzen, eine Abwandlung des Glühweins. Die Moral der Geschichte: Cider sollte man lieber kalt trinken. Am Weihnachtsmarkt werde ich aber in den nächsten Wochen sicherlich noch öfter vorbeischauen!

Edinburgh utcáin sétálva sokszor az az érzésem támadt, hogy az advent már szeptember végén elkezdődött. Az ünnepi világítást leszámítva már mindehol karácsonyi dekorációval találkozhattak a járókelők, a britek tehát hosszan hangolódnak a karácsonyra. 
Az viszont csak az utóbbi néhány napban tudatosult bennem, hogy sok olyasmiről lemaradok majd, ami számomra   hozzátartozik az adventhez: a mikulásról vagy a bécsi karácsonyi vásárokról például. Cserébe természetesen sok új élményt szerzek: láttam egy panto-t (lásd az előző bejegyzést) illetve jártam skót karácsonyi vásáron, amely látszatra nem sokban különbözik a megszokott vásároktól, a kínálat viszont a helyi kuncsaftot tükrözi. Így volt szerencsém kipróbálni a forralt cider-t. Ez a tapasztalat ahhoz a felismeréshez vezetett, hogy a cidert ezután is hidegen fogom inni, viszont az is biztos, hogy nem ez volt az utolsó látogatásom a skót karácsonyi vásáron!

Panto time

Edinburgh, 5°C, rainy
"No British Christmas is complete without a pantomime!" - wurde mir hier gesagt, daher konnte ich mir die Chance natürlich nicht entgehen lassen, ein echtes britisches "panto" anzuschauen. Die Aufführung der "Drama Society" der Universität war tatsächlich ein Erlebnis für sich. Ein "pantomime" (oder kurz "panto") ist aber nicht zu verwechseln mit einem Pantomimen; Die zwei Begriffe haben nur sehr wenig miteinander zu tun. Das "panto" ist ein Märchenspiel, das in den angelsächsischen Ländern meist in der Vorweihnachtszeit aufgeführt wird. Als Basis dient ein klassisches Märchen - in meinem Fall war es "Sleeping Beauty", also Dornröschen, das quasi als Musical inszeniert wurde. Diese etwas ungewohnte Version der Grimm-Geschichte hat sich entgegen meiner anfänglichen Skepsis als äußerst spritzig entpuppt: Es wurden viele lustigen Elemente und Hinweise auf Edinburgh bzw. auf die Uni eingebaut. Fazit: tolle Unterhaltung mit einer Prise britischem Humor.


"Nincs brit karácsony "pantomime" nélkül" - közölték velem a helyi diákok, így természetesen nem hagyhattam ki az egyetem drámatagozatosainak éves előadását.
A "pantomime" (vagy röviden "panto") nem összetévesztendő a pantomímmal - a két kifejezésnek igazából semmi köze egymáshoz. A "panto" egy zenés mesejáték, melyet az adventi időszakban játszanak az angolszász színházak. Az előadás alapját klasszikus mesék képezik, az én esetemben a "Sleeping Beauty"-t, azaz a Csipkerózsikát gondolták újra. A Grimm mese musical-változata felülmúlta elvárásaimat: a drámatagozatosoknak sikerült teletűzdelniük a történetet vicces utalásokkal, melyek egyrészt Edinburgh-ra, másrészt az egyetemre vonatkoztak. Végül az egészet megfűszerezték egy csipetnyi brit humorral és voilà: kész is volt a remek szórakozás!


Monday, 21 November 2011

In good company

Edinburgh, 13°C, sunny

Ohne die richtigen Menschen wäre der Highland Trip natürlich nur halb so lustig gewesen - deshalb ein riesiges Dankeschön für diese tollen Tage!

Természetesen feleannyira sem élveztem volna a felföldi túrát a megfelelő emberek nélkül. Ezúton is köszönöm nektek ezeket a felejthetetlen napokat!

Loch Ness

Fort William-Ben Nevis-Glencoe

Edinburgh, 13°C, sunny

Die Berge in Schottland sind vielleicht nicht so hoch wie jene in Österreich, in ihrer dramatischen Erscheinung stehen sie ihnen aber um nichts nach. In ihrem Schatten zu wandern war ein ambivalentes Erlebnis: Ich fühlte mich wie ein winziger, unbedeutender Punkt, gleichzeitig war es aber befreiend. Der Steall Waterfall war sozusagen die Krönung - wer schon mal bei den Plitvicer Seen in Kroatien war, weiß, wovon ich spreche.

Lehet, hogy a skóciai hegyek nem olyan magasak, mint az ausztriaiak, de látványuk nem kevésbé tekintélytparancsoló. Árnyékuk mentén túrázni ambivalens élmény volt - aprócska pontnak éreztem magam, valahogy mégis felszabadító volt. A Steall vízesés mondhatni a hab a tortán - aki járt már a plitvicei tavaknál Horvátországban, tudja miről beszélek.

Glen Nevis

On the way to Fort William

Steall waterfall



Sunday, 20 November 2011

Glenfinnan

Edinburgh, 9°C, partly cloudy

Jene, die von Hinweisen auf Harry Potter in diesem Blog genug haben, sollten diesen Eintrag lieber überspringen. Bei allem Verständnis, das kann ich mir dennoch nicht verkneifen: Auf unserem Highland Trip machten wir unter anderem auch beim berühmten Glenfinnan Viaduct halt, den einst auch der "Hogwarts-Express" überquerte. Zug haben wir zwar leider keinen gesehen, dafür aber wieder einmal ein überwältigendes Panorama, das wir diesmal auch in würdigen Bildern festhalten konnten.

Azok, akiknek mostanra elegük lett a Harry Potter-utalásokból ezen a blogon, jobb, ha átugorják ezt a bejegyzést. Bármennyi megértést is tanusítok irántatok, ezt akkor sem hagyhatom ki: felföldi túránkon többek között megálltunk a híres Glenfinnan viaduktnál is, melyen hajdanán átrobogott a Roxfort-expressz. Vonatot sajnos nem láttunk, helyette ismételten lenyűgöző kilátásban volt részünk, melyeket ezúttal méltó fényképekkel örökítettünk meg.

Glenfinnan Monument/Loch Shiel


Glenfinnan Viaduct


Eilean Donan Castle

Edinburgh, 9°C, partly cloudy

Was wäre Schottland ohne geheimnisvolle Burgen und Schlösser? Eilean Donan ist mit Sicherheit eines der schönsten und außergewöhnlichsten, denn es wurde Anfang des 20 Jahrhunderts aus den Ruinen wiederaufgebaut und innen und außen komplett renoviert.  Auf jeden Fall einen Besuch wert!

Skócia nem lenne ugyanaz titokzatos várak és kastélyok nélkül. Az Eilean Donan kastély minden bizonnyal az egyik legszebb és legkülönlegesebb, a 20. század elején ugyanis gyakorlatilag a romjaiból építették újjá és állították vissza eredeti állapotát kívül-belül. Ha engem kérdeztek, mindenképp megér egy misét!

Eilean Donan Castle

View from the Castle

On top of the world

Edinburgh, 11°C, cloudy

Dieses Gefühl hatte ich in den vier Tagen unserer Reise durch die schottischen Highlands nicht nur einmal, aber am meisten wohl auf der Isle of Skye. Ich werde keinen Versuch starten, dieses Erlebnis im Detail zu beschreiben (denn es würde nicht mal ansatzweise dieselben Emotionen erzeugen),  sondern lasse stattdessen - wieder einmal - die Bilder sprechen.

Ez az érzés (a címre utalva: a világ tetején) többször is elfogott utazásunk négy napja során, de talán leginkább akkor, amikor bejártuk az Isle of Skye-t. Nem próbálom meg részletezni, milyen volt ott lenni  (mert szavakkal nem találnám el ugyanazt az érzést), inkább ismételten hagyom, hogy a képek beszéljenek helyettem. 

Isle of Skye


The Old Man of Storr

Find us!

The Old Man of Storr/Kilt Rock - Isle of Skye

The Old Man of Storr/Kilt Rock - Isle of Skye

Elgol - Isle of Skye

Isle of Skye




Highland Trip/ first stop: Nessie

Edinburgh, 11°C, cloudy

Vor knapp drei Wochen ging es los: vier unvergessliche Tage in den schottischen Highlands. Am ersten Tag hielten wir in Inverness, einer netten Kleinstadt, die so gar nicht meinen Vorstellungen von einem Ort in den Highlands entsprach, aber dennoch eine besondere Charme hatte. Danach fuhren wir weiter, dem berühmten See Loch Ness entlang. An dieser Stelle muss ich euch enttäuschen: Die echte Nessie bekamen wir leider nicht zu Gesicht. Auch wenn das wohl nicht der Höhepunkt der Reise war, Loch Ness muss man einfach gesehen haben, wenn man in die Highlands fährt. Apropos fahren: Mit dem Auto auf der linken Seite zu fahren war nicht ungewohnt, aber dass unser Fahrer (der auf den teils nur einspurigen, steilen und kurvigen Straßen so einiges durchstehen musste) auf der "falschen" Seite saß...daran werde ich mich wohl nie gewöhnen können.

Inverness Castle

Inverness

Ladies Walk

Loch Ness


Már majdnem három hete, hogy kezdetét vette felejthetetlen utazásunk a skót felföldön keresztül. Első úticélunk Inverness volt, egy kedves kisváros, mely bár egyáltalán nem felelt meg a felföldi településekről alkotott elképzelésemnek, nagyon hangulatos volt. Ezután Loch Ness felé vettük az irányt. Ezen a ponton csalódást kell okoznom: az igazi Nessie-t sajnos nem pillantottuk meg. Még ha nem is ez volt utazásunk csúcspontja, Loch Ness-t természetesen látni kell, ha már Skóciában van az ember. 
Ami az utazást illetve a vezetést illeti: A bal oldalon autózni nem volt különösebben zavaró, de hogy a sofőrünk (akinek a részben csak egysávos, meredek és kanyargós felföldi utakon bizony rendesen fel volt adva a lecke), a "rossz" oldalon ült...hát, ehhez valószínüleg soha nem fogok hozzászokni.


Sunday, 13 November 2011

Girls just wanna have fun

Edinburgh, 8°C, cloudy

Am letzen Oktoberwochenende bekam ich Besuch von zwei ganz besonderen Ladies. Sie haben mir unvergessliche Tage beschert, das war eines der besten, wenn nicht sogar das beste verlängerte Wochenende hier in Edinburgh!

Um nur einige Highlights zu nennen:

- Heiße Schokolade im überfüllten Elephant House. Das war mein erster Besuch am Geburtsort von Harry Potter. Die Einrichtung ist eklektisch, wie ein literarisches Café aus dem Bilderbuch, es ist aber bestimmt nicht wegen der freundlichen Bedienung so beliebt...

- 287 Stufen hinaufgeklettert - bis zur Spitze des Scott Monuments. Die Aussicht auf die Stadt ist atemberaubend, meiner Meinung nach die schönste nach Calton Hill, das sollte man sich bei einem Besuch in Edinburgh auf keinen Fall entgehen lassen - außer bei Akrophobie!

-Unterhaltsamer Geschichteunterricht im Edinburgh Castle: Bei einer Führung durch die Burg in sympathischem schottischen Englisch erfuhr ich, dass Queen Margaret of Scotland, eine der ersten Königinnen Schottlands, in Ungarn geboren wurde.

- The Whisky Experience: Ich trank das erste Mal Whisky pur und freue mich, dass ich das nicht alleine durchstehen musste. Es war mir natürlich klar, dass ich aus Schottland nicht heimkehren kann, ohne Whisky probiert zu haben, aber die gälische Bezeichnung "uisge beatha" (=Wasser des Lebens) finde ich persönlich doch ein bisschen übertrieben.


...und natürlich Spaß ohne Ende! Danke für diese tollen Tage und dafür, dass ihr mir Wien "mitgebracht" habt! ;-)



Október utolsó hetében két számomra nagyon különleges hölgy látogatott meg. Felejthetetlen napokat szereztek nekem, ez volt az egyik legjobb, ha nem a legjobb hosszú hétvégém Edinburgh-ban!

Csupán néhány fénypontot emelnék ki:

- Forró csokit ittunk a zsúfolásig telt Elephant House- ban. Ez volt az első látogatásom Harry Potter szülőhelyén. A berendezés meglehetősen eklektikus, igazi irodalmi kávézó, viszont valószínüleg nem a barátságos kiszolgálás miatt ilyen közkedvelt...

- Megmásztuk a Scott Monument 287 lépcsőjét.  A kilátás a torony tetejéről lélegzetelállító, véleményem szerint Calton Hill után a legszebb. Aki teheti, mindenképp menjen fel, a tériszony viszont kizáró ok!

- Szórakoztató történelemóra az edinburgh-i várban: egy igazi skót idegenvezetőtől megtudtuk, hogy Queen Margaret of Scotland, Skócia egyik első királynéja Magyarországon született.

- A whisky-élmény: Először ittam whisky-t tisztán és őszintén örülök, hogy ezt nem egyedül kellett végigcsinálnom. Azzal természetesen tisztában voltam, hogy nem mehetek haza Skóciából anélkül, hogy ittam volna whisky-t, de továbbra is túlzásnak tartom az ital kelta megnevezését: "uisge beatha" , ami annyit tesz: "az élet vize".



Nagyon jól éreztük magunkat! Köszönöm nektek a sok szép élményt és azt, hogy egy kicsit elhoztátok nekem Bécset! ;-)





As time goes by...

Edinburgh, 11°C, sunny

Die Tage laufen mir hier nur so davon...In den letzten Wochen habe ich so viel Neues erlebt, dass ich kaum die Möglichkeit hatte, alles zu verarbeiten, geschweige denn darüber zu schreiben. Nun versuche ich, alles wieder in Erinnerung zu rufen, um die lange Pause wiedergutzumachen.

Csak úgy repülnek itt a napok... Az utóbbi pár hétben annyi új élményben volt részem, hogy még arra sem volt időm, hogy mindent feldolgozzak, nemhogy írjak is róla. Most megpróbálok mindent újra felidézni, hogy jóvá tegyem a hosszú szünetet!

Sunday, 23 October 2011

Teaser: Off to the Highlands

Edinburgh - Inverness /Loch Ness - Isle of Skye - Fort William/ Glenfinnan - Edinburgh.
Das ist die geplante Route des Highland Trips, der morgen beginnt, und von dem ich in vier Tagen hoffentlich mit vielen tollen Erlebnissen zurückkehren werde. Ausführliche Berichte und Fotos folgen selbstverständlich!
Chi mi a-rithist thu!

Edinburgh - Inverness /Loch Ness - Isle of Skye - Fort William/ Glenfinnan - Edinburgh.
Ez a skót felföldi túra tervezett útvonala, mely holnap indul, és ahonnan remélhetőleg rengeteg élménnyel térek vissza négy nap múlva. A részletes képes beszámolót szintén itt olvashatjátok majd!
Chi mi a-rithist thu!